: Egy kolumbiai fenegyerek

Juan Pablo Montoya. Vajon emlékszünk még a kolumbiai fenegyerekre? Ugyan ki felejthette el a Forma-1 szókimondó -"ami a szívemen az a számon"- versenyzőjét.

Hiszen hány olyan nyilatkozat látott napvilágot a múltban, amely a kolumbiai versenyző elszólásait ecsetelte. Montoya az a fajta versenyző volt, aki- ha úgy hozta az élet- nem tett lakatot a szájára, és bátran vállalta a véleményét. A Forma-1 világában mindig is vigyázni kellett arra, hogy ki mit mond, és sokan ma sem merik felvállalni az álláspontjukat. Na de lássuk milyen karriert futott be a Forma-1 "sztárgyereke".

A kolumbiai versenyző az egyik legmeghatározóbb egyénisége volt a Forma-1-nek. Habár világbajnok sosem lett, azt azért nem vonhatjuk kétségbe, hogy igazi színfoltja volt a száguldó cirkusznak. Montoya pályafutása hatévesen kezdődött, amikor is édesapja ösztönzésére gokartozni kezdett. Nem telt el sok idő, mire élete első győzelmét már a gokartban megszerezte. Pályafutása egyre csak ívelt felfelé. A Forma-1-hez igazán közel 1997-ben került, amikor a nemzetközi Formula 3000-es sorozatban kezdett el versenyezni. Már ekkor felfigyelt rá Frank Williams, a Williams csapat tulajdonosa és csapatfőnöke, aki több éves szerződést iratott alá a kolumbiaival. Már a Forma 3000-ben és később a Cartban is egyengette pályafutását, valamint a Forma-1-be vezető úton is segítette Montoyát.

1999-ben mindössze 24 évesen, Montoya Cart bajnok lett. Mindez első nekifutásra sikerült. 2000-ben csupán a kilencedik helyen végzett, de ugyanebben az évben elindult az Indy 500-as versenyen, amelyet szintén első nekifutásra megnyert. Hasonló eredményt korábban Graham Hill, kétszeres F1-es világbajnok tudott csak elérni. Minden egyes mérföldkő egyre közelebb sodorta őt a F1-hez. Számos győzelmet, bajnokságot tudott felmutatni, mire megérkezett a Forma-1-be. 2001-ben debütált a Williams csapat színeiben. Már ebben az évben felhívta magára a figyelmet. Rögtön harmadik futamán egy bátor előzéssel megfosztotta Michael Schumachert az első helytől. A futamgyőzelmet azonban nem sikerült megcsípnie, mivel Jos Verstappen lekörözése balul sült el, így a kolumbiai kiesett a versenyből. De ami késik nem múlik, ahogy mondani szokták. Monzában végre minden összejött Montoya számára, és megszerezte élete első győzelmét. Ezt az évet pedig 31 ponttal zárta a hatodik helyen. Következett 2002, amely főként a Ferrari dominanciájáról szólt. Ennek ellenére a kolumbiai pilóta hét pole-pozíciót szerzett, és az összesített ponttáblázatban a két Ferraris, Michael Schumacher és Rubens Barrichello mögött zárt. 2003 már valamivel izgalmasabb évnek ígérkezett, mivel sokáig három pilóta küzdött a világbajnoki trófeáért. Kimi Raikkönen, a McLaren versenyzője, Michael Schumacher a Ferrari pilótája, és Montoya a Williams csapat színeiben mérkőztek meg egymással. A kolumbiai versenyző esélyei azonban az Amerikai Nagydíj után végképp elszálltak. Így a végjátékot feladta. A bajnokságot ismét a harmadik helyen zárta.

Jött 2004, az utolsó Williams-es év, amelyet Montoya úgy kezdett meg, hogy már tudta, a következő szezonban a McLaren versenyzője lesz. Még egy futamgyőzelmet is a magáénak tudhat a Williamses korszakából, ez pedig a szezonzáró Brazil Nagydíj. Csapatától a világbajnoksági tabella ötödik helyét megszerezve búcsúzott.

2005-ben egy új csapat, a McLaren Mercedes lett Montoya új munkaadója. Csapattársa a finn Kimi Raikkönen, aki 2002-től erősítette a wokingi alakulatot. Az első két versenyen a hatodik valamint a negyedik pozíciókat sikerült megcsípnie. Ezután egy sérülés miatt két versenyt kihagyni kényszerült. Állítólag teniszezés miatt sérült meg, de szárnyra kapott egy olyan híresztelés is, miszerint valójában egy motorbaleset okozta a bajt. Montoya a Brit Nagydíjon aratta első McLarenes győzelmét, ám mivel a pontversenyben lemaradt Raikkönentől, így őt kellett segítenie a hátralévő időben. Két győzelemmel és hatvan ponttal a tarsolyában a negyedik helyen zárta utolsó teljes évét a Forma-1-ben. Még ez év decemberében a McLaren csapat bejelentette, hogy 2007-től Fernando Alonso vezeti majd az egyik autójukat. A wokingi alakulat kitartott Raikkönen mellett, és a kolumbiai mellékvágányra került emiatt. Ettől kezdve a csapat és Montoya viszonya elmérgesedett, és távolságtartó lett. 2006-tól aztán a csapat teljesítménye is alul maradt az elvárttól, és Raikkönen sem mutatott fényes teljesítményt. Ennek ellenére legtöbbször Montoya előtt végzett, és sorra hozta az eredményeket. Montoya az ominózus Amerikai Nagydíjig kétszer állhatott fel a dobogóra, egyszer Imolában, és egyszer Monacoban. Indianapolisban a rajtot követő balesetben mindkét McLarenes pilóta kiesett. Mivel a Montoya által okozott karambolban Raikkönen versenye is véget ért, a csapat nem rejtette véka alá haragját. Egy héttel később, július 9-én a kolumbiai versenyző bejelentette, hogy év végén elhagyja a Forma-1-et, és a NASCAR-ban kezd versenyezni. Döntését azzal indokolta, hogy egy ideje nem érezte magát jól a Forma-1-ben, és mivel családja valamint otthona Miamiban van, a hosszadalmas utazásokat megelégelte.

Július 11-én a McLaren váratlanul arról adott ki közleményt, hogy Montoyával közös megegyezés alapján szerződést bontottak, így a dél-amerikai versenyző a soron következő Francia Nagydíjon sem vesz részt.

Forma-1-es pályafutása hirtelen ért véget. Rajongói még futamokkal később is a "Miss you Juan" feliratú zászlókkal fejezték ki hiányérzetüket. Hiszen egy ilyen karakán versenyzőt ritkán láthatunk a Forma-1-ben. A kolumbiai pilótát azóta többször megpróbálták visszacsalogatni az F1-be, de ő eddig minden ajánlatot visszautasított. Jól érzi magát a NASCAR-ban, ahol jelenleg is versenyez. Ezen kívül még a 24 órás Daytona versenyeken is részt vesz.

Ami a magánéletét illeti, Montoya 2002. október 26-án vette feleségül jogász barátnőjét, Connie Freydellt. A pár három gyermeket nevel: Sebastiant, Paulinát és a nemrég megszületett Manuelát.

Montoya a Forma-1-ben 307 világbajnoki pontot szerzett, 30 dobogós helyet, 12 leggyorsabb kört, 13 pole-pozíciót, és 7 futamgyőzelmet: Monzában kettőt (2001, 2005), megnyerte a nagy presztizsű Monaco-i futamot is (2003), Brazíliában (2004, 2005), Németországban (2003), valamint Nagy Britanniában aratott még győzelmet (2005).

Írta: Sz. Andrea

(forrás)